Multitec rendszer
Megjegyzés: Az alapjárati fordulatszám beállítására vagy módosítására nincs lehetőség; az alapjárati fordulatszám ellenőrzésekor ne feledje, hogy az ECU vezérlése alatt folyamatosan változhat.
2. A Multec rendszer lényegében egy egyszerű levegő/üzemanyag keverési módszer, amely a fojtószelepházba szerelt egyetlen sugárhajtású karburátort helyettesít. Ezért ezt a típusú rendszert fojtószelepház-injekciónak is nevezik (TBi), Központi üzemanyag-befecskendezés (CFi) vagy egy- (vagy mono) pont injekció. A teljes rendszert legjobban az magyarázza, ha három alrendszernek tekintjük: az üzemanyag-ellátó rendszernek, a levegőérzékelő rendszernek és az elektromos vezérlőrendszernek.
3. Az üzemanyag-ellátó rendszer egy üzemanyagtartályból áll (belül merülő elektromos üzemanyag-feltöltő szivattyúval), üzemanyagszűrő, üzemanyag befecskendező szelep és nyomásszabályozó (a fojtószelepházba szerelve), valamint ezeket a csomópontokat összekötő tömlők és csövek. Bekapcsolt gyújtás mellett (vagy ha a motor jár, az X16 SZ motorral szerelt modellek) a szivattyú tápellátását a szivattyúrelé és a 11-es biztosíték biztosítja, amelyet az elektronikus vezérlőegység vezérel (ECU). Szivattyú Üzemanyagot pumpál az üzemanyagszűrőn keresztül a befecskendező szelephez. Az üzemanyag nyomását egy szabályozó szabályozza, amely a nyomás emelkedésekor visszavezeti a felesleges üzemanyagot a tartályba.
4. A légáramlás-érzékelő rendszer tartalmaz egy beszívott levegő hőmérséklet-szabályozó alrendszert és egy légszűrőt, de a fő alkatrészek a fojtószelepház-szerelvényben találhatók. Van benne egy befecskendező szelep, ami a fojtószelep hátuljába fecskendezi az üzemanyagot, valamint egy fojtószelep-potenciométer. A potenciométer a fojtószelep tengelyéhez van csatlakoztatva, és változó feszültség átvitelével információt szolgáltat az ECU-nak a fojtószelep nyitásának mértékéről. Az alapjárati levegő szabályozó léptetőmotorját az ECU vezérli, és az alapjárati fordulatszám fenntartására szolgál.
5. Az üzemanyag-befecskendező rendszer elektromos része az ECU-ból és az információkezelő rendszert tápláló összes érzékelőből, valamint a teljes rendszert vezérlő működtetőkből áll. Vegye figyelembe, hogy a gyújtásrendszert ugyanaz az ECU vezérli.
6. A szívócső nyomásérzékelőjét egy tömlő csatlakoztatja a szívócsőhöz. A szívócsatorna nyomásának változásai elektromos jelekké alakulnak, amelyeket az ECU használ fel a motor terhelésének meghatározására. A fojtószelep-potenciométer működését korábban ismertettük.
7. A motor fordulatszámára és a főtengely helyzetére vonatkozó információk a C16 NZ motorral szerelt modelleknél a forgalmazótól, a C16 NZ2, X16 SZ és C18 NZ motorral szerelt modelleknél pedig a fordulatszám / főtengely helyzetérzékelőtől származnak.
8. A kilométer-számláló a jármű sebességére vonatkozó információkat, a hűtőfolyadék-hőmérséklet-érzékelő pedig a motor hőmérsékletét szolgáltatja az ECU-nak. A kopogásérzékelő az XI6 SZ motorok 2. és 3. hengerei között található hengerblokkban található, és az ECU-t további információkkal látja el, ha az égés során előgyújtást észlel.
9. Mindezeket a jeleket az ECU összehasonlítja a memóriában tárolt előre beállított értékekkel. Ezen információk alapján az ECU kiválasztja az ezeknek az értékeknek megfelelő kimeneti értékeket. Ez vezérli a gyújtáserősítő egységet, szükség szerint módosítja a gyújtás időzítését. Az üzemanyag-befecskendező vezérlése a nyitvatartási idő változtatásával, a keverék dúsításával vagy hajlításával történik, az üzemmódtól függően. A léptetőmotor az alapjárati fordulatszámot a levegő szabályozásával állítja be. A feltöltőszivattyú relé vezérli az üzemanyag-ellátást és az oxigénérzékelőt. A keverék, az alapjárati fordulatszám és a gyújtási időzítés értékeit az ECU folyamatosan változtatja, hogy javítsa a motor beindítását, bemelegítését, az alapjárati fordulatszám, a gyorsulás és a sima futás fenntartását. A befecskendezők a motor fékezése közben is kikapcsolnak, hogy javítsák az üzemanyag-fogyasztást és csökkentsék a kipufogógáz-kibocsátást. Ezenkívül az X16 SZ motoroknál az ECU a szénszűrő szelepének működését is vezérli a gőzvisszanyerő rendszerben.
10. Az oxigénérzékelő be van csavarva a kipufogócsonkba, és az ECU-nak állandó visszacsatolása van. Ezen adatok alapján az egység folyamatosan szabályozza a keveréket, hogy a legjobb feltételeket biztosítsa a katalizátor hatékony működéséhez.
11. Amíg az oxigénérzékelő nem melegszik fel teljesen, nincs visszacsatolás, és az ECU a programozott értékeket használja a befecskendező szelep nyitási idejének pontos meghatározásához. Amikor a szonda felmelegszik a normál üzemi hőmérsékletre, a hegy (oxigén érzékeny) változó feszültséget küld az ECU-nak a kipufogógázokban lévő oxigén mennyiségétől függően. Ha a bemenő levegő/üzemanyag keverék túl dús, kevés oxigén van a kipufogógázokban, és az érzékelő alacsony feszültségű jelet ad ki. A feszültség növekszik, ha a keverék fogy, és a kipufogógázokban lévő oxigén mennyisége nő. A maximális konverziós arány akkor következik be, ha a bemenő levegő-üzemanyag keveréket a kémiailag megfelelő arányban tartják a benzin teljes elégetéséhez 14,7 rész levegő/1 rész üzemanyag (sztöchimetrikus szám). Az érzékelő kimeneti feszültsége nagy tartományban változik, az ECU ezzel a változó jellel korrigálja a bemenő levegő/üzemanyag keverék arányát az üzemanyag-befecskendező nyitásának időtartamának változtatásával.
12. Ezen kívül az ECU diagnosztikai üzemmóddal is rendelkezik, a diagnosztikai csatlakozón keresztül képes információkat fogadni és továbbítani, így Opel TECH1 tesztberendezéssel végezhet diagnosztikát és hangolást.
Motronic rendszer
13. A Motronic rendszernek többféle változata van, típustól függően. A rendszert teljes mértékben a Motronic motorvezérlő rendszer vezérli (5. szakasz), amely a gyújtás időzítését is szabályozza.
14. Az üzemanyagot a jármű hátuljára szerelt üzemanyagtartályból a jármű alatt elhelyezett elektromos üzemanyag-feltöltő szivattyú pumpálja, és a nyomásszabályozón keresztül jut el az üzemanyagvezetékhez. Az üzemanyagvezeték egy tartály négy üzemanyag-befecskendező számára, amelyek üzemanyagot fecskendeznek be a hengerek szívócsatornáiba. Az egyetlen felső vezérműtengellyel rendelkező motoroknál az üzemanyag-befecskendezők egy impulzust kapnak, amely forgattyústengely-fordulatonként egyidejűleg nyitja ki őket. A dupla bütykös motorok szekvenciális üzemanyag-befecskendező rendszert használnak, ahol minden befecskendező szelep saját elektromos impulzust kap, a négy befecskendező pedig egymástól függetlenül működik, pontosabban szabályozva az egyes hengerekbe történő üzemanyag-szállítást. Az elektromos impulzus időtartama határozza meg a befecskendezett üzemanyag mennyiségét, az impulzus időtartamát a Motronic egység számítja ki a különböző érzékelőktől kapott információk alapján.
15. Az egyetlen felső vezérműtengellyel rendelkező motoroknál a beszívott levegő a levegőszűrőből a légáramlás-mérőbe, majd a fojtószelepen keresztül a hengerek szívócsatornáiba jut. A légáramlásmérőben lévő csappantyú a légáramlás erősségétől függően eltérül: ezt az eltérítést elektromos jellé alakítják és továbbítják a Motronic egységnek. A légáramlásmérő potenciométercsavarja lehetővé teszi az alapjárati keverék beállítását a Motronic egységre menő referenciafeszültség változtatásával.
16. Kettős felső vezérműtengellyel rendelkező motoroknál a bemenő levegő a légszűrőből a légáramlás-mérőbe jut (valamilyen feszültségű áramot hordozó vezeték), és tovább a 2 állású fojtószelepház összeszerelésén keresztül a hengerek szívócsatornáihoz. A légáramlásmérőben az állandó vezetékhőmérséklet fenntartásához szükséges elektromos áram arányos a vezetéket hűtő légáram tömegével. Az áramot a Motronic egységhez továbbított jellé alakítják. A fojtószelepház két csillapítót tartalmaz, amelyek fokozatosan nyílnak. A légáramlás-mérőn található potenciométer csavar lehetővé teszi az alapjárati keverék beállítását a Motronic egységre menő referenciafeszültség megváltoztatásával.
17. A fojtószelep helyzetérzékelője lehetővé teszi, hogy a Motronic egység kiszámítsa a fojtószelep helyzetét, és egyes modelleknél a nyitás mértékét. Ily módon a gázkar hirtelen nyitásakor a gyorsítás során további üzemanyagot lehet betáplálni. A fojtószelep helyzetérzékelőjének információit arra is használják, hogy leállítsák az üzemanyagot a motor fékezése közben, így javítva az üzemanyag-fogyasztást és csökkentve a káros kibocsátást.
18. Az alapjárati fordulatszámot egy változtatható nyílású szelep szabályozza, amely szabályozza a fojtószelep megkerülésére engedett levegő mennyiségét. A szelepet a Motronic egység vezérli; és az alapjárati fordulatszám közvetlen beállítása nem lehetséges.
19. További érzékelők tájékoztatják a Motronic egységet a hűtőfolyadék hőmérsékletéről, a levegő hőmérsékletéről és a katalizátoros modelleknél a kipufogógáz oxigéntartalmáról.
20. Az üzemanyagszűrő az üzemanyag-ellátó vezetékbe van beépítve, és megtisztítja az üzemanyagot, mielőtt az befecskendező szelepekhez kerül.
21. Az üzemanyag-tápszivattyú leállási reléjét a Motronic egység vezérli, amely megszakítja az üzemanyag-feltöltő szivattyú tápellátását, aminek következtében a motor bekapcsolt gyújtás mellett leáll, ha bármilyen hiba lép fel. 1993 óta minden modell Motronic rendszerrel van felszerelve, az üzemanyag-feltöltő szivattyú az üzemanyagtartályban található.
22. Késői rendszer M2.8 - alapvetően megegyezik a korai M2.5 rendszerrel, kivéve a következőket:
- a) Levegőtömeg mérőszalag - a korábban használt feszültség alatti vezetékes blokk, az M2.8 rendszeren légáramlási tömeg mérőszalagra cserélték. Működési elve hasonló a régihez, azzal a különbséggel, hogy vezeték helyett vékony elektromos fűtésű lemezt használnak. A lemez állandó hőmérsékletét elektromos áram tartja fenn, amely a lemezen áthaladó belépő levegő tömegétől függően változik. Az állandó lemezhőmérséklet fenntartásához szükséges áram arányos a bemenő levegő tömegével. Az áramot jellé alakítják, amelyet a Motronic egységhez táplálnak.
- b) Belépő levegő hőmérséklet érzékelő - a légtömegmérő szalag és a légszűrő közötti tömlőben található, és a beszívott levegő hőmérsékletének pontos szabályozására szolgál. Ennek az érzékelőnek a jelei más érzékelőkkel kombinálva a melegindítás körülményeinek meghatározására szolgálnak. A Motronic egység ezután feldolgozza ezeket a jeleket, és megváltoztatja az injektor nyitvatartási idejét.
- c) Fojtószelep-potenciométer az M2.8 rendszeren A fojtószelep-potenciométer a korai modelleken használt fojtószelep-kapcsolót helyettesíti.
Simtec rendszer
23. Mechanikai alkatrészek helyett nagyszámú elektronikai alkatrészt használnak: érzékelőket és aktuátorokat Simtec motorvezérlő rendszerrel. Pontosabb adatokat adnak, valamint nagyobb lehetőséget biztosítanak a motor üzemmódok szabad szabályozására.
24. A vezérlőegység mikroprocesszoros induktív vezérlőrendszernek nevezett elektronikus gyújtásvezérlő rendszerrel van felszerelve ("Microprocessor Spark Timing System, inductive triggered" vagy MSTS-i), és már nincs szükség olyan alkatrészekre, mint például a mechanikus gyújtáselosztó. A vezérlőegység a díszburkolat mögött, a jobb oldali lábtérben található (ajtóoszlop).
25. A gyújtótekercset kettős tekercsre cserélték, amelyet a vezérlőegység kapcsol.
26. A vezérműtengely érzékelő egy bizonyos pozíciót jelez, amikor a főtengely áthalad az induktív fejen.Az a célja, hogy meghatározza a TDC ("felső holtpont"), a főtengely szöge és a motor fordulatszáma. A jeleket a vezérlőegység a gyújtás időzítésének kiszámításához és az üzemanyag-befecskendező rendszerhez használja.
27. A légáramlási tömegmérő a motorba belépő levegő tömegét méri. A rendszer ezen információk alapján kiszámítja a motorba befecskendezendő üzemanyag megfelelő mennyiségét.
28. Belépő levegő hőmérséklet érzékelő (NTC), a légszűrő és a meleg levegő áramlásmérő közötti légbeszívó csatornába szerelve.
29. A szénszűrő vezérlőszelepét a rendszer működteti. A tartály szellőzését lambda vezérlés ellenőrzi (vagy oxigénérzékelő) és a vezérlőegység számítógépe javította ki.
30. Van egy detonációvezérlő rendszer is. Kiküszöböli az oktánszám beállítását, ezt a vezérlőegység automatikusan elvégzi.
31. Ez a motor kipufogógáz-visszavezető szeleppel is fel van szerelve (a füstgázok újraégetése) és másodlagos levegő befecskendezése (AIR — Air Injection Reactor), amelyek mindegyike megfelel a legújabb európai kipufogógáz-kibocsátási előírásoknak (1996 óta). A rendszer bizonyos mennyiségű kipufogógázt visszavezet az égési útba. Ennek eredményeként a nitrogén-oxidok képződése csökken (NOx). A másodlagos levegő befecskendező rendszer egy ventilátorral rendelkezik, amely levegőt vezet be a kipufogócsőbe, csökkentve a kipufogógázok CO- és HC-tartalmát.
Látogatói megjegyzések